„SZENT ZAVAR” LÉTREHOZÁSA A MUNKAHELYEINKEN
Írta: Chris Simpson 2025. augusztus 11.
A „bevált gyakorlatok” már régóta nagyra becsült értékek a vezetés területén. Hatékonyságot biztosítanak, kiküszöbölik a felesleges újításokat, és kihasználják az elődök által felhalmozott tudást. Hasonlóképpen, az iparági szabványok strukturált keretrendszert biztosítanak, amely lehetővé teszi a szakemberek és szervezetek számára, hogy nagyobb átláthatósággal és következetességgel működjenek.
Karrierem elején, az Egyesült Államok Titkosszolgálatánál, gyorsan megtanultam az ilyen struktúrák értékét. Volt egy egyszerű szólás: „ahogy mi csináljuk”. Ezek a szabványok stabilitást teremtettek a bizonytalan pillanatokban, és utat mutattak a hektikus, sőt kaotikus helyzetekben.
De mi van az olyan helyzetekben, amikor a „bevált gyakorlat” bár jövedelmező és hatékony, de szögesen ellentétes Isten céljaival? A Szentírás közvetlenül szól erről a feszültségről. Amikor Izráel felkészült az Ígéret Földjére való belépésre – hogy kapcsolatba lépjen egy néppel, amelynek gyakorlata és rendszerei a világ normái szerint „működtek” –, Isten figyelmeztette Mózest a Sínai-hegyen: „Vigyázz, ne köss szövetséget annak az országnak a lakosaival, ahová bemész, nehogy csapdává váljanak köztetek!” (Mózes második könyve 34, 12)
Minden innovációja és eredménye ellenére a piac sem mentes a csapdáktól. A globális gazdasági rendszerek – amelyek sok tekintetben figyelemre méltóak – gyakran az emberi méltóság vagy Isten igazságossága figyelmen kívül hagyásával épülnek fel. Elsősorban a profit, a hatékonyság és a növekedés hideg mutatói vezérlik őket. És ahol Isten jelleme nem képezi az alapot, a korrupció, a kizsákmányolás és a bálványimádás soha nem maradnak messze, még akkor sem, ha „bevált gyakorlat” zászlaja alatt működnek.
A keresztyén vezetők számára a megkülönböztető képesség nem opcionális, hanem elengedhetetlen. Mint Isten által kiválasztott nép, nem fogadhatjuk el kritika nélkül a körülöttünk lévő normákat. Minden gyakorlatot, politikát és partnerséget Krisztus jelleméhez és az Ő Igéjének igazságához kell mérni.
De a megkülönböztető képesség önmagában nem elég. A Sínai-hegyről érkező hívás ennél tovább megy. Isten utasítása népe számára nem csupán az volt, hogy kerüljék a kompromisszumokat, hanem hogy aktívan alakítsák át a környezetüket: „Sőt romboljátok le oltáraikat, törjétek össze szent oszlopaikat, és vágjátok ki szent fáikat!” (Mózes második könyve 34, 13) Az üzleti életben ez nem csupán a személyes integritásra, hanem az intézményi átalakulásra is felhívás. A keresztyén vezetők, vállalkozók és szakemberek arra vannak hivatva, hogy a megújulás követei legyenek – olyan gyakorlatokat terjesszenek és olyan szervezeteket építsenek, amelyek tükrözik Isten igazságosságát és szépségét.
Nem az a feladatunk, hogy elutasítsuk a kiválóságot; arra vagyunk hivatva, hogy újradefiniáljuk azt. Nem arra vagyunk hivatva, hogy elhagyjuk a piacot; hanem azért, hogy a megváltást hirdessük. Nem arra vagyunk hivatva, hogy magánbirodalmakat építsünk; hanem arra, hogy Isten Királyságának érdekében gyakoroljunk befolyást. Ahogy a Biblia emlékeztet bennünket, „Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten.” (A zsidókhoz írt levél 11, 10) Ez az a „szent zavar”, és imádkozom, hogy készen álljunk rá:
- Az igazságosság által formált kiválóság szerint működni.
- A szerénység által irányított bölcsességgel vezetni.
- A szeretet által irányított erővel építeni.