Heti Mannák

AZ ÖT LEGKÖZELEBBI BARÁTUNK ÁTLAGA VAGYUNK
Írta: Jim Mathis  -  2024. július 15.

Gyakran mondják, hogy az öt legközelebbi barátunk átlaga vagyunk. Nem tudom, hogy tényleges adatokkal alátámasztható-e ez az állítás, de ésszerűnek tűnik. A legjobban azokkal az emberekkel szeretünk időt tölteni, akik hasonlóak hozzánk. A legjobb barátaink nagy valószínűséggel hasonlóan képzettek, mint mi, és hasonló anyagi helyzetben vannak. Valószínűleg ugyanazokat a dolgokat szeretik, és talán osztják a vallási vagy politikai nézeteinket.

Nézhetjük ezt másképp is: választhatunk az alapján barátokat, hogy kik szeretnénk lenni, és mit szeretnénk tanulni. Ha többet akarunk megtudni a futballról, barátságot köthetünk azokkal, akik ismerik a játékot, elmehetünk velük meccsekre, és feltehetünk kérdéseket. Ez az élet szinte minden területére érvényes. Szó szerint meghatározhatjuk az életünket az általunk választott barátok által.

Életem számos különböző időszakában kerestem olyan baráti csoportokat, akikhez hasonlóvá akartam válni. Csatlakoztam a kereskedelmi kamarához, bibliatanulmányozó csoportokhoz és önkéntes szervezetekhez, mert szerettem volna azokkal az emberekkel együtt lenni, tőlük tanulni, és végül még inkább olyanokká válni, mint ők. Az intelligencia ragályos, és ha okosabbak akarunk lenni, töltsünk időt okos emberekkel. Ilyen egyszerű lehet.

Ennek az ellenkezője is igaz. Évekkel ezelőtt egy gitáros barátom gyakran mondta: „A butaság ragályos”. Ezt viccelődve jelentette ki, és mindenki nevetett rajta, de ő komolyan gondolta. Általában közvetlenül azután mondta, hogy valaki valami teljesen nevetségeset mondott - és éppen azelőtt, hogy felállt és elment. Megfogadtam a tanácsát, és kerültem a beszélgetéseket olyan emberekkel, akik az aktuális összeesküvés-elméletekről akarnak beszélni, vagy akiknek általában fogalmuk sincs, miről beszélnek.

IDŐT FORDÍTANI A TÖRŐDÉSRE, A MEGHALLGATÁSRA ÉS A KAPCSOLATTEREMTÉSRE
Írta: Robert J. Tamasy   - 2024. július 8.

Mivel egész pályafutásomat a kommunikáció területén töltöttem - először újságszerkesztőként, majd magazinszerkesztőként, kiadvány- és kommunikációs igazgatóként, valamint könyvszerzőként és szerkesztőként -, a kommunikáció művészete és összetettsége mindig is lenyűgözött. Számtalan eszközt használunk üzeneteink közvetítésére.

A kommunikáció olyan új, innovatív módon fejlődött, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbben el sem tudtunk volna képzelni. Évszázadokon át a gondolatokat szóban közölték, majd kézzel írták le. A nyomdagép feltalálása mindezt forradalmasította. A távíró és a telefon megjelenésével az emberek először tudtak nagy távolságon keresztül kommunikálni. A rádió és a televízió a közvetlenséget hozta el az információk és a kifejezni kívánt gondolatok számára. Aztán a számítástechnika a feje tetejére állította a kommunikációt, és olyan dolgokat hozott elénk, mint az e-mail, az azonnali üzenetküldés, a weboldalak, a keresőmotorok, a blogok, a podcastek, a közösségi média és a videokonferenciák.

A kommunikáció lényege azonban még e számos fejlődés ellenére is változatlan maradt. Az üzleti kommunikáció tanításával töltött éveim során egy egyszerű módszert ajánlottam a kommunikáció meghatározására: "A jelentés sikeres cseréje". Ez azt jelenti, hogy a "Küldő" (az a személy, aki egy adott üzenetet kíván közölni) és a "Címzett" (az a személy, akinek az üzenetet küldi) kölcsönösen megértik egymást. Ez akkor is igaz, ha millióknak vagy egyetlen személynek kommunikálunk.

Tim Kight vezetői tanácsadó nemrég hunyt el a rákkal folytatott hosszú küzdelem után, de bölcsessége továbbra is sokféleképpen befolyásolja az embereket. Gyakran beszélt a személyközi kommunikációról és annak kihívásairól. Például azt mondta: „Fordítsunk időt arra, hogy törődjünk, meghallgassunk és kapcsolatot teremtsünk. Ha törődünk, igyekszünk megérteni. Ha figyelünk, akkor olyan személyes kapcsolatokat hozunk létre, amelyek lehetővé teszik a magas szintű kommunikációt és együttműködést. Amikor kapcsolatot teremtünk, megosztjuk az ötleteket és a nézőpontokat, és jobb döntéseket hozunk”. Ha követjük ezt a tanácsot, megvalósítjuk a sikeres jelentéscserét.

BEVINNI A TEREMTÉS CSODÁLATÁT A MUNKAHELYRE
Írta: Erenia Mendoza  -  2024. június 24.

A mentális és érzelmi egészség egyre inkább az élet minden területén nagy aggodalomra ad okot világszerte. Különösen az igénybevevő, nagy nyomást jelentő, gyors tempójú nemzetközi piacon. Az okok összetettek. Néha azonban a megoldások meglepően egyszerűek lehetnek.

Dr. Dacher Keltner, a Kalifornia-Berkeley Egyetem pszichológiaprofesszora az érzelmekről és a társas interakciókról szóló tanulmányaiban rávilágít egy olyan stresszoldó eszköz használatának értékére, amelyre sokan közülünk nem is gondolnánk: ez a természet. Keltner kutatásaiból kiderül, hogy a természetben való elmerülés közvetlen hatással van az emberek szív- és érrendszerére, valamint agyi rendszerére. Szerinte ez az élmény nemcsak a testünkre van mélyreható hatással, hanem azt is befolyásolja, hogyan gondolkodunk önmagunkról és hogyan értjük meg életünk célját.

Keltner által javasolt természetben való elmerülés nem csak egy világi ötlet. Ez egy olyan téma, amely az egész Bibliában visszaköszön. A Szentírás már az első fejezeteitől kezdve feltárja előttünk Isten teremtésének nagyságát, arra hívva minket, hogy szemléljük a világegyetem hatalmasságát, amelyet Ő készített számunkra.

Nézzünk meg néhány olyan részt, amelyet a Szentírásban találunk, és amelyek megerősítik Isten tökéletes és isteni munkájának felismerése fontosságát, és azt, hogy ezek hogyan illeszkednek Keltner megfigyeléseihez:

MÉRLEGELÉS EGY VÁLLALKOZÁS BEZÁRÁSA ELŐTT
Írta: Rick Boxx  -  2024. július 1.

Mindannyian szeretnénk azt hinni, hogy a Biblia magas üzleti normáinak követése mindig sikerrel jár, de ez nem a valóság. Különösen frusztráló lehet, amikor az etikátlan, gátlástalan emberek látszólag virágoznak, miközben mi küszködünk azért, hogy helyesen cselekedjünk. Ez a rejtély egyidős a történelemmel. A Bibliában egy Aszáf nevű zsoltárírónak is nehézséget okozott összeegyeztetni, hogy a körülötte élő gonosz emberek miért boldogulnak olyan jól, miközben ő bukdácsol az életben. Ezt írta: „Nem értettem ezt, akárhogy igyekeztem, felfoghatatlan ez nekem! De bementem Isten Templomába, s akkor végre megértettem a gonoszok sorsát.” (Zsoltárok könyve 73, 16).

Ez akkor válik különösen aggasztóvá, amikor a bibliai értékek és elvek iránt elkötelezett hívő embereknek szembe kell nézniük azzal a lehetőséggel, hogy a legjobb erőfeszítéseik, imáik és Isten gondviselésébe vetett bizalmuk ellenére be kell zárniuk vállalkozásukat. Néha ez szükséges. De a döntés arról, hogy be kell-e zárni egy vállalkozást, és mikor kell bezárni, az mindig nehéz. Mielőtt ezt megtesszük, több tényezőt kell mérlegelni. Íme csak néhány ezek közül:

Az egyik tényező az idő - a vállalkozás fenntartására fordított idő mennyisége. Adtam már tanácsot olyan lakásfelújítóknak, akik asztalosként 30 dollárt kereshettek volna óránként. Ehelyett azonban a szokásos üzleti hibák miatt heti 70 órát dolgoztak. Ha elosztjuk a keresetüket a munkával töltött idővel, akkor lényegében kevesebbet fizettek maguknak, mint a minimálbér.
Az idő értékes, és megfelelően kell honorálni. Ha ez a jelenlegi vállalkozásával nem lehetséges, a legjobb megoldás lehet a vállalkozás bezárása. Ahogy a Prédikátor bölcsen megjegyzi: „Mindennek megvan a maga ideje, és kijelölt ideje van minden dolognak az ég alatt. Ideje van a megszületésnek, ideje a meghalásnak. Ideje van a vetésnek, ideje az aratásnak.” (Prédikátor könyve 3, 1)

EGY NAGYON SZÜKSÉGES ÚJ VEZETŐI SZEMSZÖG
Írta: Philip Struble  -  2024. június 17.

A vállalkozók és a kisvállalkozások tulajdonosai - még a közép- és nagyvállalatok vezetői is - hajlamosak ugyanattól a problémától szenvedni: minden döntést ők akarnak meghozni a vállalatukban. A főnökök gyakran abban a hitben élnek, hogy kiváló döntéshozatali képességeiknek köszönhetik pozíciójukat.

Bár ez bizonyos mértékig igaz lehet, de ha mindig csak a saját nézőpontunkat vesszük figyelembe, lemaradunk néhány kiváló ötletről és megoldásról. Az új szempontok szinte mindig mások meghallgatásából fakadnak. Ha aktívan keressük a másként gondolkodó emberek támogatását, az friss energiát hoz a kérdéseinkbe. Ez vonatkozik a tervezésre, a vállalati működésre és szinte minden másra, ami döntéshozatallal jár.

Íme néhány előnye annak, ha meghallgatunk másokat:

1. Objektívebbé válunk - Könnyen visszhangkamrát hozhatunk létre, ha csak a partnereinket hallgatjuk meg, és továbbra is úgy hozunk döntéseket, mint korábban (status quo).

2. Álláspontjaink átértékelése - Lehetnek olyan dolgok, amelyeket természetesnek veszünk - holott valójában csak a véleményünkről van szó. Ha valaki megkérdőjelezi ezeket a meggyőződéseket, az új lehetőségeket tárhat fel.

3. A régi szokások megtörése - Ha új nézőpontokat hívunk be a döntéshozatalba, az fel tudja kavarni az álló vizet, és olyan kockázatok vállalására ösztönözhet minket, amelyek hosszú távon előnyösek az üzletünk számára.

4. A tapasztalat hasznosítása - A szakterületünkön kívülről érkező ötletek a legkreatívabb megoldásokat hozhatják.

5. Rugalmasság fejlesztése - Ha rákényszerítjük magunkat, hogy kipróbáljunk valami újat, az kilök minket a komfortzónánkból, és megköveteli, hogy rugalmasak legyünk.

6. Vezetők kinevelése - A dolgozók véleményének aktív kikérése jelzi számukra, hogy kíváncsiak vagyunk a véleményükre.

7. A lényegre való összpontosítás - Ha hátralépünk egy lépést, és megkérdezzük mások gondolatait, akkor mindent új megvilágításban láthatunk.