Heti Mannák

MI A KÜLDETÉSÜNK SZÍVÜGYE?
Írta: Robert J. Tamasy  -2024. március 18.

Az évek során számos vállalatnál és szervezetnél dolgoztam különböző szerepkörökben. Legtöbbjüknek világosan megfogalmazott küldetése volt. Néhányan még a küldetésnyilatkozatukat is kinyomtatták és kihelyezték a létesítményeik forgalmas pontjain, hogy folyamatosan emlékeztessenek az olyan kérdésekre adott válaszokra, mint például: „Miért vagyunk itt?”. „Mit csinálunk?” és „Miért csináljuk?”.

A küldetésnyilatkozat egyfajta vállalati GPS (globális helymeghatározó rendszer) lehet, amely az utazás megtervezéséhez hasonlóan irányítja a döntéshozatalt: Hol vagyunk? Hová akarunk menni? Hogyan jutunk el oda?
Ezt egyénileg is jó ötlet megtenni. Sokan soha nem teszik fel a kérdéseket, pedig hasznos lenne: Mi a küldetésem? Mit szeretnék elérni az életemmel - és miért?. Egy személyes küldetésnyilatkozat segíthet abban, hogy választ kapjunk ezekre a fontos kérdésekre. Ezekből számos válasz adódhat, kezdve az egyszerű megélhetéstől, az alapvető szükségletek kielégítésétől és a számlák kifizetésétől a vállalati ranglétra megmászásáig. Tehetségünk, képességeink és érdeklődési körünk ismeretében vágyhatunk arra, hogy ezeket minél hatékonyabban használjuk - és ezért elismerésben részesüljünk.

Talán van egy még kényszerítőbb elem annak meghatározásához, hogy mi legyen a küldetésünk. Különösen az üzleti világban levő hívő emberek számára, azok számára, akik Jézus Krisztus követőinek vallják magukat. Az egyik legemlékezetesebb dal, amit valaha hallottam, a „The Mission”, amelyet évekkel ezelőtt Steve Green vett fel. A refrén, amelyet végig ismételget a dalban: „Az Úr, a mi Istenünk szeretete a küldetésünk szívügye, a forrás, amelyből szolgálatunk árad”. Gyakran feltettem magamnak a kérdést: „Vajon ez a küldetésem szívügye?”.

MÁSOK SZOLGÁLATÁBAN ÁLLNI
Írta: Jim Mathis  -  2024. március 11.

Amikor évekkel ezelőtt azt terveztem, hogy saját vállalkozást indítok, elkezdtem keresni, hogyan szolgálhatnám az embereket. Főleg olyan lehetőség érdekelt, ahol a kiemelkedő ügyfélszolgálatot szívesen fogadják és értékelik. Az eredmény a Mathis Photo, Inc. lett, egy egyedi fotólabor. Mindent megtettünk, ami szükséges volt ahhoz, hogy csúcsminőségű szolgáltatást és terméket nyújtsunk.

Huszonhét évvel később, amikor kávéházat nyitottunk, tudtam, hogy a kiváló minőség mellett a kiemelkedő kiszolgálás lesz a kulcsa annak, hogy felvegyük a versenyt a nagy kávéház-láncokkal. A legtöbb alkalmazottunk fiatal volt; sokaknak ez volt az első munkahelyük. Ez lehetőséget adott arra, hogy megmutassuk nekik, hogyan kell olyan szolgáltatást nyújtani, amely minden ügyfelet a legnagyobb tisztelettel kezel.

Vezetőként azt tartottam a fő feladatomnak, hogy a baristákból és felszolgálókból álló személyzetünknek mindent megadjak, amire szükségük van ahhoz, hogy a legjobb szolgáltatást nyújtsák minden vendégnek, aki belép az ajtón. Ez magában foglalta, hogy a megfelelő felszereléssel rendelkezzenek, a felszerelésük naprakész és működőképes legyen, majd példát mutattam azzal, hogy elmosogattam, kihordtam a szemetet és felmostam a padlót.

MUNKA – IDŐ A KAPCSOLATOKRA
Írta: Robert J. Tamasy  -  2024. február 26.

Munka. Sokan nagyon szeretik, és nem tudnak betelni vele. Sokan közülük munkamániásnak is minősülhetnek. Mások számára a munka egy szükséges rossz, egy eszköz ahhoz, hogy ételt tegyenek az asztalra, tető legyen a fejnk felett, ruhát adjanak magukra, fizessék a számlákat, és részt vegyenek olyan tevékenységekben, amelyek boldogságot jelentenek. De elgondolkodtunk már azon, hogyan néz ki egy életen át tartó munka?

Tegyük fel, hogy egy tipikus, „átlagos” 40 órás munkahetet végzünk. Sokan ennél jóval több órát dolgoznak, de most vegyük a 40 órát vitaindítónak. Ez azt jelenti, hogy egy naptári év alatt körülbelül 2000 órát dolgozunk. Ezt szorozzuk meg a munkával töltött életünk időtartamával, mondjuk 45 évvel. Ez 90 000 munkaórát jelent, akár egy vállalatnál maradunk, akár többször váltunk munkahelyet és karriert. Ez rengeteg idő!

Tegyük fel a kérdést magunknak: „Hogyan fogom eltölteni ezt az időt?”. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nagyon kevés ember dolgozik elszigetelten. Szinte mindannyian másokkal együtt dolgozunk, és szükségszerűen naponta kapcsolatba kell lépnünk velük. Ami elvezet minket egy másik kérdéshez: „Hogyan kezeljem ezeket a kapcsolatokat?”

Erről a témáról könyveket írtak már, de jó lenne, ha csak néhányat megvizsgálnánk abból a sok dologból, amit a Biblia mond arról, hogy hogyan közelítsünk a munkánkhoz, valamint azokhoz az emberekhez, akikkel együtt kell dolgoznunk:

BÁTORSÁGRA LELNI AZ ELBÁTORTALANÍTÓ IDŐKBEN
Írta: Rick Boxx  -  2024. március 4.

Természetemnél fogva optimista vagyok, ezért nagy bajnak kell történie ahhoz, hogy csüggedni kezdjek. Általában a sötét időszakokban is találok valami jót. Nemrégiben azonban volt egy olyan hetem, amikor az optimizmusom nem tudott urrá lenni az előttem álló ijesztő kihívásokon.

A közelgő rendezvényünk kezdett nyomasztóvá válni, egyik probléma jött a másik után. Regisztrációs és kommunikációs hibákkal találkoztunk, illetve további ügyfélproblémákat is gyorsan meg kellett oldanunk ahhoz, hogy sikeres konferenciát szervezzünk.

A csüggedésem egyre fokozódott, és nem tudtam, hogy milyen megoldásokat találhatnánk az előttünk álló nehézségekre, de egy dolgot tudtam: magányra volt szükségem. Elhatároztam, hogy egy időre elvonulok az autómba.

Miközben a kocsimban ültem, imádkoztam és buzgón kértem Istentől útmutatást és bölcsességet. Kétségbeesetten kerestem a válaszokat, és a csüggedésem ellenére biztos voltam benne, hogy az Úr megadja a szükséges válaszokat. A személyes elmélkedés e pillanatai eszembe juttatták a Biblia Újszövetségének egy szakaszát, amely így szól: „Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.” (Jakab levele 1, 2-3)

A BIZTONSÁGOS MEGÉRKEZÉSHEZ ÉRDEMES A CSÓNAKBAN MARADNI
Írta: Austin Pryor  -  2024. február 19.

A Biblia az üzleti világ számára is sok tanítást tartogat. Máté evangéliuma 14. fejezete például beszámol arról, hogy Jézus a vízen járt, miközben tanítványai egy viharban álló csónakban sodródtak. Egyikük, Péter, aki mindig is lelkes volt, csatlakozni akart hozzá. Jézus tehát meghívta őt, hogy jöjjön. Az első néhány lépésnél Péter számára minden jól ment. De aztán észrevette a szelet, félni, majd süllyedni kezdett, és Jézusért kiáltott, hogy mentse meg. Miközben ezt tette, Jézus megdorgálta Pétert, hogy túl kevés a hite.

Ez a történet erős felhívás minden Krisztus-követő számára, hogy hagyjuk el a komfortzónánkat, és éljünk bátran. A pénzügyi befektetések tekintetében azonban nem mindig a bátorság a legjobb megközelítés. Íme néhány ok, amiért Isten erőforrásainak kezelői általában jobban járnak, ha a fedélzeten maradnak.

A gondnokság, Isten vagyonának kezelése az Ő prioritásait és céljait szem előtt tartva, minden Krisztus-követőnek adott feladat. Ahogy ez a történet is azzal kezdődik, hogy Jézus megbízást ad a tanítványainak („menjetek a túlsó partra"), Isten a vagyonnal kapcsolatosan is irányt mutat nekünk. Egy olyan úton vagyunk, amelynek során előre figyelmeztet minket, hogy találkozunk majd bajokkal. „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” (János evangéliuma 16, 33). Ahhoz, hogy Isten erőforrásainak jó gazdái legyünk, engedelmességre és hitre van szükségünk.